Kedves Amarill! Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Hatalmas hálával tartozom.
Őszintén szólva kissé szkeptikusan vágtam bele egy újabb segítővel való konzultálásba, mert megszámlálhatatlanul sok segítővel dolgoztam már együtt az évek alatt – sokszor eredménytelenül, vagy csak icipici eredménnyel zárva. De édesanyám megismert Téged, a tudtomon kívül lebeszélte veled a dolgokat, úgyhogy mivel vesztenivalóm nem volt, így „jól van, próbáljuk meg, essünk túl rajta” alapon vágtam bele. A kezelés után nem sokkal elég hullámvölgybe kerültem, majd oldódni kezdett a 10 éve tartó pánikom, szorongásom és közlekedési fóbiám. Fél év sikertelen munkakeresés után megtaláltam álmaim munkahelyét. Egy olyan álommunkahelyet, amit másoknak elmondani se mertem, mert hülyének néztek volna, hogy ilyen nem létezik és álomvilágban élek. De én tudtam/hittem, hogy létezik… és megvan, a helyemen vagyok. A közlekedésem annyit javult, hogy már egyedül (plusz a kisfiammal) is tudok vezetni és járkálni, vásárolni, tömegbe menni! A férjemmel javult a kapcsolatunk. Úgy érzem most, hogy kerek egész az életem, mindenem megvan, teli vagyok hálával és szeretettel. 10 év után bezártság után most ÖNÁLLÓNAK és szabadnak érzem magam. Természetesen van még min dolgoznom és fejlődnöm, de már tudom, hogy bármi valóra válhat. És a továbbiakban is számítok a segítségedre és keresni foglak
Ölelés: Szandi
